becsszóra fura, hogy nem megyek holnap semmiféle vizsgára, hát még a végén komolyan hiányozni fog (nem). ennek örömére tiszta a nappalink, pipáltam két lendületeset az okosfüzetben (és már csak kettő- tartom magamban a lelket), valamint szert tettem pár kevésbé létfontosságú, ám annál leértékeltebb csillivilire a h&m-ben (hogy egészen pontos legyek, egy karkötőre, két gyűrűre [egybe voltak csomagolva, mielőtt bárki a pazarlás bűntényével vádaskodna alaptalanul] és egy napszemüvegre). meg is vállveregettem magam utána, mert egyrészt nem próbáltam egy ruhát sem (igaz, ebben az istentelen fáradtságom is közrejátszott, de erre fátylat, akarok büszkelenni), másrészt nem felejtettem el a hajgumit sem, amiért eredetileg mentem.
és az istentelen még, hogy mennyire nem kívánom senki társaságát (tiszteletakivételnek). mint amikor lázasan fáj a ruha, úgy fáj most, amikor ki kell nyitni a számat. olyan értelmetlenek a mondatok, tulajdonképpen el is fogynak meglepően hamar, pedig mennyit tudok amúgy beszélni, nonszensz.
mintha lenyúzódott volna rólam valami réteg, és most szabadon van az összes idegvégződésem, hát így.
viszont a húsgolyó még mindig finom az ikeában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése