egész éjjel forgolódtam, néha ránéztem az órára, nem tudom eldönteni, mennyi volt mindenből az álom. lázas vagyok, vagy csak úgy érzem magam, tulajdonképpen a lényeget illetően mindegy is. az érzés számít, és ha azt mondom szerelmes vagyok, még egyáltalán nem biztos, hogy ebből érzek bármit is.
vizsgák meg nagy megpróbáltatások előtt szokott ilyesmi lenni, hogy valahogy annyira elviselhetetlen a valóság, annyira nem akarom, hogy éppen ettől válik minden valószerűtlenné.
nem akarok felébredni. nem megy aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése