újabb ügyeleti visszaszámlálás, a nővéreknek az előbb mondtam, hogy mindjárt mehetnek haza, és ők tényleg. 

de mégis oké minden, mert így tegnap a jelen bonyolult szerelmi helyzeteinkből kihozható legszebb karácsonyt csaptuk n.-val és m-val, fényfüzérek és mézeskalács és forraltbor, aztán grincs és frozen. plusz diót is ettem, szóval teljes volt a karácsonyi ízorgia. 

az egyik fogadalmam próbálkozásom az újévre muszáj, hogy a rendszeres étkezés legyen, de legalább igyekezzek valami olyasmi felé tendálni, mert megint fogytam, és lassan még az én véleményem szerint is hovamár. pláne, hogy n. ajándéka egy közös profi fotózás, és ott nem korán ráncosodó kamaszlánynak szeretnék kinézni. 

ja, és n. nagyon örült a big sister-book-nak, úgyhogy megérte bergenbe hurcolászni a ragasztót meg a színestollakat meg a miegymást. és b. is örült a képnek. 

én meg örülök, hogy szerethetek.

(és most szerencsére mennem kell beteghez, mielőtt végleg átfordulnék giccsbe.)