great expectations.

great expectations.

2013. augusztus 8., csütörtök

déli gótika.

ezt a kifejezést (cím) most találtam, amikor meggugliztam tennessee-t, akit megint elkezdtem olvasni, és még mindig zseniális. úgyhogy épp töltődik le az összes film, ami a drámáiból készült, csomót találtam ugyanis azokon kívül, amiket már agyonra ismerek. és mindben játszik valaki nagyon szép. ráadásul.
na szóval kiderült, hogy én a déli gótika rajongója vagyok, aminek a lényege a déli (úm. az usa déli államaiban élő) ember különös természete és körülményei, a wikipédia szerint. azt meg, hogy rajongó vagyok, onnan tudom, hogy akiket felsorol példának és ismerem, őket mind meglehetősen csípem. faulknert. meg katherine anne portert. meg capote-t. és persze harper lee-t, akiről viszont nemrég lerántódott a drámai lepel, hogy a nebántsátok-on kívül nem írt semmit. pedig nem sok annál tökéletesebb könyvet ismerek (lehet épp ez volt a probléma veleje). bezzeg a müllerpéterek meg wassalbertek* csak úgy ontják magukból a kisebb családi könyvtárra valót.
elolvastam a rowlingnak is ezt az úját, ami nem harrypotter, átmeneti üresedés a címe, és még mindig nem jutottam dűlőre, hogy jó vagy borzalmas. mert stílusilag sokszor nem voltam elájulva, és abban is majdnem biztos vagyok, hogy egyhamar nem fog eszembe jutni újra a kezembe venni, viszont mégis kattogtam rajta akkor is, amikor épp nem olvastam, teljesen magába szippantott. bár simán kinézem magamból, hogy egyedül azért, mert szeretek szenvedni (vö. bőgös filmek), és amilyen témák ebben a könyvben előjöttek, na azok majdnem felértek egy jóadag kevinnel.
a hőség láthatólag pezsdítően hat rám, mert azt is felfedeztem, hogy a benjamin button pedig fitzgerald-sztori alapján lett film. úgyhogy remegő ujjakkal vívódom bő fél órája a búklájnon afelett, hogy kellenek-e nekem nyolcezerötszázért  ezek a könyvek.**





*: bocsánat, aki szereti őket, nekem müllerpétertől akut gyilkossági szándékaim támadnak, és a szeretetkönyv negyedéig se jutottam (valami más bölcskönyvet végigkínlódtam előtte, én becsszó próbálkoztam), wassalberttől pedig egy trilógiát olvastam, ami egyébként még tetszett is, csak azért vannak bizonyos ellenérzéseim, na. éljen a szubjektum.

**: igen.

2 megjegyzés:

  1. :) jókat szeretsz.
    Ami pedig MP-t illeti, eleinte bekajáltam a nőklapjás cikkjeit, de én is pont a szeretetkönyvnél feneklettem meg. kb. ugyanaz a reakcióm volt, mint annak az egyetlenegy db. Coelho könyvnek a felénél, amit a sarokba hajítottam végigolvasás nélkül. az a baj velük hogy megrágják nekem, és meg is csócsálják a gondolatokat, mintha egy fogatlan egyéves lennék: nem szeretem az olyan írót, aki nem hiszi el, hogy az olvasónak is vannak önnálló gondolatai.

    VálaszTörlés
  2. :)) dettó. néha (sokszor) sznobnak érzem magam ugyan ettől, de azt is észrevettem, hogy a legtöbben, akik ezeket a jól előrágott gondolatokat ismételgetik/posztolják nagy ájtatosan, na ők vannak a tettbe fordításuktól a lehető legtávolabb. és ez valahogy még kínosabb és utálatosabb színezetet ad a dolognak, legalábbis az én szememben.
    jó volt a nyaralás? (most megnézlek gyorsan, úgy megörültem, hogy ha írtál ide, akkor biztos a blogodra is. :) )

    VálaszTörlés