teljes döbbenettel tölt el, hogy mennyien utaznak hajnali hatkor a villamosonmetrónbuszon. én ugyanis arra készültem, hogy majd békésen énekelgetek meg elkávézgatok egymagamban újpestközpontig, ehhez képes alig találtam helyet. a két nappal ezelőtti kombínós incidens még inkább felerősítette az elhatárolódási késztetésem, ebből kifolyólag épphogy nem jártam örömtáncot, amikor más okból kifolyólag feltúrtam az előbb a kisgardróbot, és találtam egy ezeréves HATALMAS fejhallgatót. és csatlakoztatható az ipodhoz, kiszűr minden idióta **** ***** ***** beszólást (és remélhetőleg villamosablakon utánam dörömbölést is - bár ezt inkább nem akarnám tesztelni se), és nem mellesleg tökjó a hangzása és melegíti a fülemet is. szóval mostantól ha láttok egy debil fekete fülhallgatós, piros (néha fehér) kabátos lányt az arcán eksztatikus mosollyal, na az vagyok én.
egyébként őszintén mondom, hogy nem is a hat előtti (ma éppen negyedhatos) keléssel van a fő bajom, hanem hogy nem azért kelek fel, mert fel akarok kelni, mert teszem azt sebész akarok lenni, és nekem ez hasznos, és boldoggá tesz, hogy tanulhatok. hanem mert muszáj. egy cél lebeg a szemem előtt, hogy alá legyen írva a kis papírkám minden nap, hogy aztán alá legyen írva az indexem, hogy aztán alá legyen írva a sebészet, hogy aztán megkapjam végre azt az átkozott "nagy"papírt egyszer már. és nem, kicsit sem érzem azt, hogy jobb kardiológus/neurológus/pszichiáter/kitudjami leszek attól, ha sebészeti betegek sebeit nézegetem, három órákat állok műtéteken, ahol mellesleg nem magyaráznak, mert a prof is műt, és akkor nem szabad (??????) (jó, én legalább az asszisztálás alól kihúztam magam, de annak még kevesebb értelmét látom). és készséggel elhiszem, hogy tévedek, hogy az én hozzáállásom rossz, ha valaki elmeséli szépen az ellenkezőjét, és hogy miért is hasznos nekem két órát utazni minden nap, hogy bent lehessek egy olyan (oktató)kórházban, ahol jó esetben rám bízzák a betegfelvételt, de eddig még egy hangot nem oktattak. jó, nyilván túlzok, mert most egy kifejezetten kedves doktornőhöz vagyok beosztva, aki tényleg magyaráz, mutogat, sőt, a betegfelvételnél is elmondta előtte, hogy mit vár el tőlünk. csak kár, hogy ettől hasra kell esnem.
hm. úgyértem, most kéne valami ellenpont is, legalább a végére, de még a film is szar volt, amit r.val jutalomból néztünk hétfő este. viszont megyek színházba szombaton (esőember), vettem szép sötétkék meg rózsaszín harisnyákat tegnap a calzedoniában, ebédeltem apámmal, és mesélt egy csomó régi családi cuccot, amit imádok, r.val kitaláltuk, hogy menjünk el egy hétvégére bécsbe, holnap meg b.zsal kiállításozom elvileg.
most viszont muszáj lesz lefeküdnöm egy órácskára, mégse kéne a hipnózis alatt bealudni.
Pszichiátrián még nem voltál? Majd nézd meg a honlapot addig, ha a pszichoterápia érdekel, akkor lehet hogy érdemes erre az osztályra pályáznod. Itt sem foglalkoznak az emberrel, de be lehet menni az összes csoportra.
VálaszTörléswww.pszichoterapiasosztaly.hu
Simán lehet kunyerálni, a turnus kezdete előtt 1-2 héttel be kell menni a titkárnőkhöz, szerintem még bonbon nélkül is oda osztanak, ahova kéred, mivel nekik tökmindegy. Csak akkor nem segítenek, ha túl későn szólsz és már kiküldték az osztályoknak meg a hallgatóknak a beosztást. Vagy lehet, hogy még akkor is, csak akkor sokat kell könyörögni.
VálaszTörlésHát szerintem a Klinikán lévő 5 osztály közül a pszichoterápiásra érdemes menni, az mindenhol lutri, hogy épp melyik osztályon hány orvos van beosztva épp, és attól függ, hogy ráérnek-e veled beszélgetni vagy sem. Ha sokan, akkor ráérnek, ha meg ketten, akkor nem. A többi osztályon ilyenkor lézengés van, a pszichoterápiás osztályon meg be lehet járni az összes csoportra és a csoportot vezető művészetterapeutától, mozgásterapeutától stb is lehet kérdezni. Persze általában lógni szoktak a hallgatók inkább.
Amúgy szerintem a hatodéves gyakorlatnak nem az a célja, hogy ott egy orvos beszéljen hozzád, hanem hogy láss minél több dolgot a gyakorlatban, szóval ha azt várod, hogy leüljenek veled és oktassanak, az sztem elég kevés helyen van meg. De én mondjuk tényleg többre tartottam hallgatóként, amikor részt lehetett venni dolgokban meg beszélgetni betegekkel, mint mikor az öreg főorvos épp ráért és a sztorijait kellett hallgatni vagy elmondta ugyanazt, ami a könyvben is van.
ez nagyon jó hír, köszi! én csak azt tudtam a többi turnustól, hogy első nap van szétosztás, és nem lehetett kéregetni, de logikus, hogy a beosztás megírása előtt még szabad a pálya.
VálaszTörlésnem azt várom amúgy, istenments, hogy a nagy profok osszák az észt, és az eddigi gyakorlaimmal nem is volt baj (jó a szülészet nem volt jó, de ott konkrétan elküldtek az osztályról, amikor odamentem bemutatkozni-lelkesedni első nap, a szülőszoba ajtaját meg volt, hogy az orrunk előtt csapták be, nemvéletlen), bevonódtam, beszélgettem, kérdeztem, mert volt egy olyan alaplégkör, amiben ezt lehetett. igaziból azt várom el, hogy ha elvárják, hogy ott legyünk (oké, a pszichit tényleg lógja a többség, gondolom, mert lehet), és azt is, hogy feladatot végezzünk, akkor beszéljenek hozzánk. nehéz úgy részt venni bármiben, amikor bármilyen tájékozódó kérdésre rámnézés nélkül, foghegyről motyognak oda valamit.
persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a sebészet lett volna az egyetlen, amit el akartam volna lógni, ahogy mások a pszichiátriát vagy a neurót, vagy amit és ahol lehet. szóval nyilván hiányzik belőlem a lelkesedés. :)
de a pszichiátria jó lesz, érzem, örülök, hogy írtál, és köszi az infót még egyszer! :)