nem tudom, mi van, szerintem nem a nappalok hosszabbodnak, hanem a hetek rövidülnek, vagy csak szelektív érzékelési zavarom van. már megint az van, hogy valaminek a végét várom, pörgetném a napokat egyre előre, óránként számolok vissza, már megint ez kell ahhoz, hogy képes legyek átvészelni ezt a borzalmat (sebészet). igaz, életemben először hasznot húzok az ekcémámból, mert bejelentettem, hogy nem tudok bemosakodni, kapják be, szerezzenek más ingyen asszisztenciát, akit lehet aztán semmibe venni vagy leordítani. el se tudom mondani, mennyire van elegem azokból az elvárásokból, amiknek a teljesítéséhez nem nyújtanak segítséget. meg abból, hogy ténylegkomolyan SENKI nem szól hozzánk egész nap. csak csináljuk, amit szerintük csinálnunk kell, nyilván gondolatolvasók vagyunk, hogy kitaláljuk az instrukciókat. soha nem fogom felfogni, hogy akarhat bárki sebész lenni, ha nem lenne az az eleve kizáró tény, hogy emberekbe vágnak bele, akkor is ez a légkör. úgy jövök el minden nap (az egyetlen jó, hogy legalább nagyon hamar, mihelyt letudtuk a betegfelvételt), mint anno a patológiáról. hatalmas lélegzetek és hála.
tegnap meg szalagavatóztam, és basszameg ők később kezdtek el gimibe járni, mint ahogy én érettségiztem. rohan az idő-ő-ő. jelenleg biztos, hogy író szeretnék lenni, van is új ötletem, végre talán igazi, a regényhez, már csak évek kérdése, és belevágok. a hipnózison aktív-ébereztünk, és most abban is biztos vagyok, hogy menni fog az államvizsga, lelkes leszek és kitartó, átugrok minden akadályt. e.vel is van egy új frenetikus ötletünk, és miért is ne jönne össze. és rajzolni is fogok újra, vissza fogom szerezni énem komplexitását, elvégre semmi sem lehetetlen. kezdetnek azt találtam ki, hogy minden nap megnézek egy filmet, hiába láttam rengeteget, annyi alapmű van még mindig hátra. a melankólia például sokkal jobb volt, mint amire az apokalipszis című borzalom után számítottam larstól, a rocky horror picture show pedig nem is értem, hogyhogy nem került eddig a kezeim közé, nagyon élveztem.
február hatodikán lehet, hogy a szakdoga-védést is letudom, vágtatok előre, és most már igazán csak egy fél év.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése