szeretnék kicsit valaki olyan lenni néha, akinek nincs ekkora görcsgombóc a gyomrában. aki nem kap szűnni nem akaró hányingert a túl nagy érzelmektől. aki nem lázasodik be minden őt ért szomorúságtól. aki tud aludni akárhol, könnyedén és kecsesen hajtja álomra a fejét akármilyen kispárnára, és reggelre frissvidáman, tettrekészen pattannak ki a szemei. szeretnék kicsit kevesebbet sírni olyanokon, mint hogy a családtagjaim milyen hangerővel csapják be a bejárati ajtót. szeretném térdremegés és egyéb vegetatív tünetek nélkül túlélni a vizsgáimat. csak semmi pánik, csak semmi (az évek során jól belémkondícionált) rettegés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése