ide most olyan kell vajon, amire most azt hiszem, fontos nekem, és közben mégsem? mert ilyen nincs; én nagyon okosan válogatom szét a lényegest és lényegtelent (lásd. előző). például a tévé picuri szerepet sem játszik a mindennapjaimban, és az se zavarna, ha egyáltalán nem lenne.
talán néha a mobil. olyan időszakaimban, amikor mániákusan várom, hogy valaki keressen, aki nem keres, ami fáj, amitől sírok. na olyankor lenne jobb, ha inkább meg se lenne az esélye, hogy hívjon. a valaki.
valaki, ilyen nincs. mégsem tüntetünk el embereket.
jut eszembe: a vizsgaidőszak(ok) nélkül egész pompásan élném teljesítménykényszer nélküli, vattacukorrózsaszín világom. a farmakológiakönyv eliminálása pedig kifejezetten könnyítene rajtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése