igaziból tök kis cuki bejegyzést akartam ma, aztán annyira felhúzott á. rémhosszúra nyúlt altatása, hogy full álságos lett volna leülnöm írni. helyette inkább olvastam és kommentelgettem, ami új szokásommá vált (úgy értem, évekig olvastam korábban blogokat nulla kommenteléssel, most viszont egész aktív vagyok). mostanra kicsit lehiggadtam, ilyenkor általában nem is értem, miért húztam fel magam előtte annyira. (dehogynem értem: iszonyatosan fájt, hogy ez a kevés tartalmasan tölthető énidőm is meg lett kurtítva, na.)

szóval nagyon tetszik ez az évjavítás-dolog, amit anna írt a blogján, és az a tervem, hogy a decemberemet (és most szándékosan nem írtam ilyen anyukás többesszámot) ennek mentén fogom dokumentálni. ma egyértelműen évjavító volt á.-val összeállítani azt a bizonyos adventi könyvkosarat, és a délutáni ébredése után azon melegében elolvasni a pitypang és a hókutya című ikonikus művet. és elolvadni azon, ahogy a szintén tavaly kapott karácsonyi dalos marion billet-könyvet nyomkodja (twinkle twinkle little star...). de évjavító volt megcímezni az összes borítékot is a feladandó karácsonyi képeslapoknak. nagyon szeretek kézzel írni, úgyhogy szerintem  a legközelebbi makers marketen fogok nézni magamnak egy szép füzetet, és megpróbálok megint ilyen őskori módon naplót írni.