csak majdnem maradtam le a sütőtökszezonról, mert a héten mégis sikerült összehoznom végre egy levest, ami amúgy a kedvencem, és tavaly minden héten csináltam. hónapok óta először nyúltam a konyhában (bármelyik konyhában) máshoz, mint a hűtőajtó. ugyanezen a napon két hete először értem haza sötétedés előtt (tudom, korán sötétedik, tudom, másoknak rosszabb), a rengeteg rámszakadt idő fölötti örömömben meg is néztem gyors egymásutánban három részt a sorozatomból. hasznos lány vagyok, mindig is tudtam.

és a héten alig párszor bántottam meg z.t, és nem is mindig akarattal.

és csinálom pár betegemmel az at-t, és valakivel talán még értelme is lesz.

és nem utálom a magyar lakosságnak azon részét, akiknek négynapos hétvégéje lesz, miközben én már megint szombaton ügyelek.

íme fejlődőképességem markáns bizonyítékai.