egy

szigorlatom van már csak hátra, aztán éljen az államvizsga. az benne a legjobb, hogy komolyan nem is szeretnék orvos lenni. e. cukrásztanfolyamokat nézeget, nem is olyan vészesek az árak. és különben is, kéne most írnom önéletrajzot, és azt érzem, ha az egyetlen érdemleges eredményem a zenei általános meg a tizenegy év zongora meg a milliomos lenne, amit prezentálni tudnék. 

egyébként jófej nőnél vizsgáztam, és szerencsére hamar konstatáltam, hogy akkor is szeret magyarázni, ha tudom a választ, és kibírtam, hogy ne ömlesszem rá az egész tankönyvet meg a wikipédiát meg a nagy pszichiátriakönyvet pluszban. fejlődöm.

meg a héten voltam utoljára hipnózison, úgyhogy fel is hívhatnám akár sz.e.-t, folytatni, ahol abbahagytuk. kicsit azért sírtam, mármint a hipnózison, mert most volt rólam is szó, és ehhem-ehhem. viszont a tisztítókúrát minden felszínes nyünnyögés ellenére a vártnál sokkal jobban viselem (igaz, a kávét csak az első két napban bírtam megvonni szomjazó agysejtjeimtől, ami bűn és csalás és így lehet, hogy az egész nem is érvényes), és ma voltunk az új almodóvaron, világi hívságok, ahh.

pláne, hogy holnap glamournapok.