m. szerint a rizst nem lehet elrontani, és végül is igaza van, mert ha valami kicsit furcsára sikerül, az végül is nem elrontás. úgyhogy most már csak arra kell koncentrálnom, hogy ne hagyjam a brokkolis-rizses-húsos izémet a sütőben. ami egyedül azért lesz nehéz, mert a konstans fáradtság és nemivás ütős kombinációjának köszönhetően annyira költséghatékonnyá fejlődtem ki magam, hogy fél deci rosé beütött, és nem biztos, hogy koncentrációm csúcsán vagyok jelenleg.
viszont ma is csúcs volt az állítás, bár rég strapálódtam le ennyire, túl sok volt a szerep és túl sok az érzelem. de utána voltunk ikeázni m.val, amire csak picit vetett árnyékot a tudat, hogy utoljára cs.val voltam ebben az ikeában, amikor hótszerelmes voltam, és pont egy éve ezen a hétvégén kezdtem el járni családállítani, és pont egy éve ismertem meg b.t, és olyan régóta még csak meg se dobogtatja a szívem senki. komolyan, néha azt érzem, ennél az is jobb lenne, ha egy elérhetetlen után vágyakozhatnék. ha legalább lenne bárki, akire egy második pillantást szeretnék pazarolni.
és tegnap megint tökéletes volt az angyalok amerikában is, életemben ez a második darab, amit képes lennék a kívülrőltudásig agynonézni. m.nak is tetszett, ami azért jó hír, mert ha valakivel megyek olyan színházra/filmre, amit én ajánlok, akkor mindig van bennem egy szorongás, hogy mi lesz, ha a másik utálni fogja.
ez pedig tényleg gyönyörű és fantasztikus és minden hiperjelzős, és én is ilyen helyen szeretnék élni, és nem szeretnék havat március végén, és nem szeretnék esőt húsvétkor. tavaly ilyenkor nejlonharisnyában voltam a zöld ruhámban. nem szeretném, hogy mindannyiunknak az időjáráson kelljen sírnia.
azthiszem, ideje megnéznem a sütőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése