milyen messze tud lenni a ma reggel a mosttól. vihar előtti szabadság, ezt a címet adtam a margithídi sétámnak. néha ijesztő a céltalanság, máskor végtelenül elégedetté tesz. befejezte a letöltést egy film, amit nem is biztos, hogy meg szeretnék nézni. mennyit elsőrandiztam már a margitszigeten, mennyi minden mintha nem is velem történt volna az életemből. megyek a városban, és komplett filmforgatás, ami a fejemben történik. meg aztán vannak azok a pillanatok, amikor irtóra büszke vagyok, amiért olyan felnőtt dolgokat elintézek, hogy felkutatom az elveszettnek hitt újpesti háziorvosom, átjelentkezem egy budaihoz, és utánanézek annak, hogy mi kell a jogsi meghosszabbításához. jaa, hogy egyébként épp ügyelek, és nemrég hoztam meg pár, más embereket érintő döntést, és majdnem négy éve orvos vagyok - nevermind.