meg persze, hogy boszorkány vagyok megint. tegnap beszéltünk a lányokkal a férfiakról-akik-újra-és-újra-írnak-rendíthetetlenül-hiába-nem-válaszolsz-nekik. erre ma ír az egyik legkitartóbb stalkerem, akire tegnap rágondoltam direkt ennél a témánál magamban, tegyünk egy próbát, hát jól megkaptam.
meg, hogy nem szabad két kávét innom délelőtt, mert akkor nem elég életem legjobb köridejét futni a szigeten, még mindig bennem lesz a menés. meg, hogy ennyi felesleges energia, mindjárt valami hujberferi-féle produkció lesz belőlem, akkora gondolataim vannak, mindjárt nem fogok magamba férni. meg, hogy minek járok én drágáért körmöshöz, ha utána az egészet összeragasztózom, összekörömlakkozom, összeakvarellezem művészkedés ürügyén.
tökfura, hogy holnap hétfő, már el is felejtettem, hogy van kórház klinika a világon. áj láv csütörtöki ügyeletek.