great expectations.

great expectations.

2015. december 8., kedd

néha azért félek, hogy mégsem aggódom eléggé. néha meg teljesen leblokkolok, például az íztől, ami egy egészen másik lakáshoz kötődik. vagy ha a zarahome dark amber-illata, hiába tudom, hogy a saját otthonomban csap orron, akkor is a m. utcában vagyok, és ott hisztériázom a tanulás miatt. 
mondjuk, ha a helyszín nem is, de a hiszti stimmel.


4 megjegyzés:


  1. én is szoktam félni ha nem aggódom eléggé. és elég szomorú hogy csak akkor vagyok képes a legjobb teljesítményre, ha aggódom. nem ezt nevezik pozitív stressznek?

    VálaszTörlés
  2. de, szerintem is lehet így is nevezni, vizsgákon jól is szokott jönni ez a facilitáló szorongás. :) bár én itt most inkább globálisan értettem, hogy néha aggasztó, hogy esetleg jobban kéne (egyáltalán, kéne) aggódni dolgokon, amik nem úgy haladnak az életemben, ahogy az a nagykönyv szerint. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ah, so. és ha ezeken aggódsz, akkor megváltoznak a dolgok?
      (azt hiszem, a vizsga típusú aggodalmakon túl más hasznos, előrevivő aggodalom nem nagyon van. nekem pl. semmi sem a nagykönyv szerint alakult, elaggódtam is miatta rendesen évekig, de attól még továbbra sem akar a nagykönyv szerint alakulni.:))

      Törlés
    2. hihi, nem, kétlem, hogy attól változnának, ha agonizálnék. csak tegnap valahogy belémvillant, hogy hoppá, lehet, hogy kéne? aztán ez tartott tíz másodpercig. ;)

      Törlés