az most akkor ciki vagy menő, hogy szerintem tíz-tizenöt évvel ezelőtt én pontosan az a lány fiatal nő szerettem volna lenni, akit ma láttam volna a szüleim kocsijának ablakából. ahogy sétáltam a kavargó hóban, arccal fölfelé, nyelvvel kifelé, az idei tél legszélesebb vigyorával a számon.