esélylatolgatás.

most, hogy olvastam másblogot, feltöltődött az én vénám is (az írói) megint, zuhanyzás közben jönnek (holmáshol) a mondatok, meg a tankönyvek fölött (pláneholmáshol).

állok a tükör előtt. látom, hogy szépnek kéne magam látnom. egyre egyenesebben húzom a tust a szemem fölött, és vájom a lyukakat a piros övre, egyre beljebb és beljebb. mögé kéne gondolni mindennek valami többet. itt két percen belül fénykép készül, kérjük, hagyják el a tájat. ilyesmit szeretnék írni én is, ehelyett válaszokat ikszelek ötven percben ánégyes lapra. hatvanat.
kéne a lendület, vagy most kéne nem csak percekre elhinnem, ami aztán fényévekre kerül ismét.
nyakamba fújta ma a szoknyát a szél, visítva kapdostam utána, pedig méripoppinsz esernyője helyett használva hol is lehetnék már.