szerintem ma már semmi nem fog történni velem, legfeljebb hogy végleg eldugul az orrom, illetve végleg imbecilisnek fogom magam érezni a juhász-pethő könyv percepciózavarok-részének feldolgozásából kifolyólag. ugorjunk is inkább neki a boldogságjelentésnek.
futottam, ő meg biciklizett mellettem, és épp azt ecsetelte, hogy mennyire gyönyörűen futok (wtf), és nem is látszik rajtam egyáltalán, hogy el lennék fáradva, hiába mondom, és hiába tartok 11 kilométernél. és akkor leesett. hogy van akaraterőm. mit akaraterőm, i r d a t l a n u l n a g y akaraterőm és kitartásom, azom van. és valamire ez még biztosan jó is lesz. (szerinte már eddig is jó volt arra, hogy eljussak oda, ahol tartok, szerintem viszont lóf***, ahol tartok, de majd lesz egy pszichoterápiás magánklinikám, ahol én leszek lisa cuddy, csak nekem lesznek pácienseim is, nem csak tökéletes alakom és gyönyörű kosztümjeim.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése