and i can't get enough.
olyan furcsa volt ma, ahogy csörgött folyton a telefonom. azt hiszem, azért nem akartam soha népszerű lenni, mert nem hittem, hogy lehetnék, ha akarnék az lenni. micsoda vallomás, akár változ(tat)hatnék is rajta, csak az a status quo, hogy útközben egészen megszerettem a magamnakvalóságom. nincs is min nyünnyögni, basszameg, mikortól lett vajon, hogy már lecserélni se szeretném magam. szép sunnyogva mikor lettem ennyire kiegyensúlyozott, hát rám se ismerek.
egyébként a csillámos körömlakk annyiradeannyira gyönyörű a napfényben, hogy az urológiakönyvről állandóan elkalandoztatta a tekintetem. veszek is még egy üveggel, pont erre van pénzem, úgy döntöttem.
az viszont se nem boldogságos, se nem vicces, hogy az éjjel megint megpróbáltak betörni az emeletünkön az egyik lakásba (kis túlzással a szomszédban a rendőrség, ójee). e.vel háromnegyed éjjel nem aludtunk utána, naná. ellenben, ha nyerek, reszkessetekbetörők, mert jön yblmiklós, a második.
az ő hangja pedig még mindig a tökéletes.
meg filmekről is régen írtam már. szóval az éhezők viadalát ne nézzétek meg. olvassátok el a könyveket.
annyira beleéltem már magam úristen. látom ahogy itt röfög, böfög és fingik a kanapén egy édes pici rusnyapofájú yblmiklós. anyai szívem mindjárt bele is facsarodott a vízióba.
VálaszTörlés