imádom az ilyen kísérteties pillanatokat, amikor valami kósza megérzés miatt visszakeresem, és valóban, napra pontosan két éve olvastam először a sündisznó eleganciáját, persze nem kell túldimenzionálni, belelátni mindenféle mélységet és mögöttest, de mégis. ahogy az se lehet véletlen, hogy ekkora rokonszenvet érzek a főszereplők iránt, hogy én vagyok paloma és én vagyok renée, de még a kamélia is én vagyok. túl hamar a végére értem, pedig becsszó, igyekeztem magam visszafogni. annyira remélem, hogy legalább csak néha én is képes vagyok meglátni a mozdulatokat.
lehet boldognak lenni a szomorúságtól, lehet?
viszont újfent beigazolódott a nemkomplettségem, amikor minimum fél órán át válogattam a betűtípusokat a bloghoz, nem túlzok, hogy legalább négyszer tüzetesen végigpörgettem mindent. most egyébként tetszik, úgyhogy megnyugodott lélekkel láthatok neki némileg fontosabb dolgoknak. meg annak a kitalálásának, hogy mik is pontosan azok a fontosabbdolgok.
váo. nagyon szép lett a sablon. :) ez a fejléc is bloggeres? tök jó! (az a baj, hogy akkor most én is sablont fogok módosítani :D) megihlettél.
VálaszTörléskösziii!:)igaziból a képet egy recept keresése közben találtam, itt: http://sheilamanik.blogspot.com/2011/09/macaroon-recipe.html, és rögtön magamra ismertem benne (nem, feleennyire szexin se tudok kacsintani, ellenben van szívecskés napszemüvegem és muffinmániám is. :)). kíváncsi leszek a tiédre! :)
VálaszTörlésaz enyémre még várni kell persze, ahogy az lenni szokott. de már azzal is előrébb vagyok, hogy a karácsony-ihlette pirosat átváltottam kékre. mert az vidám. :)
VálaszTörlés