bár nagyon csábít, hogy inkább a frankenstein utolsó huszonöt percét nézzem meg a hátralévő éber pillanataimban, egyelőre győzött a stréber énem, és nehogy már nyolcadikán bukjam a blogvembert.

ma az eső kicsit átszabta a napunkat, de azt hiszem, így igaziból még sokkal többet is kihoztunk belőle. egyrészt feltettük az elmúlt hónapokban szerzett képeket a falra - köztük az én kollázs-festmény-szerűségemet is, ami pont tökéletesen eltakarja azt a lyukat a hálószobában, ami egy polc leszakadása után keletkezett. másrészt sütöttünk muffint á.-nal, hogy kipróbálhassuk a tegnapi lidl-köröm során zsákmányolt cukorszórásokat (tudom-tudom, milyen anya az ilyen). délután pedig megnéztük a több helyről beharangozott teknős tanösvényt, ami a dunakeszi auchan parkolójából indul, és tényleg abszolút cuki és klassz. aztán a  decathlonban kipróbáltam pár biciklit - egyelőre még nincs meg az igazi, de ez lesz a szülinapi ajándékom, ha sikerül választanom. nagyon szeretném, ha tudnám én is szállítani a gyerekeket, de ehhez mindenképp egy masszívabb járgányra van szükségem, mint az ezeréves férfivázas puch-om.

holnap elvileg a magánrendelős csapat egy részével kirándulnánk délelőtt, de többen már visszamondták - pedig épp sikerült á.-t belelkesítenem a normafára. igaz, legfeljebb elmegyünk csak családilag, hátha nem lesznek irgalmatlanul sokan.