hagyom magam. nyűgözzenek le a fák, nyűgözzenek a színek. az ősz napsütésébe valahogy mindig keveredik valami szomorúság. vagy csak én vagyok szomorú?
és ha igen?
és ha ez szól az utolsó húszasnak, az elvesztett barátságnak, a szakításnak, ami nem is szakítás? és ha ez szól a titkoknak és hazugságoknak? a szerelemnek? a szerelemtelenségnek?
és ha lehagyom a kérdőjeleket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése