úgy tűnik, nem feltétlen szükséges külföldig rohannom ahhoz, hogy megtapasztaljam, mennyire csodálatos dolog egyedül elveszni egy idegen városban. hogy egészen véletlenül rábukkanjak a rendőrség szecessziós épületére meg szabómagda iskolájára meg egy nagyon fancy romkocsmára,  aztán becsípjek egy pohárka gintonictól, aztán széttáncoljam a cipellőim magam a gálavacsorán, és még wellnesskedjek okosodjak is egy csöppnyit. meg kell mondjam, nagyon tetszik ez az újonnan felfedezett harmónia. hogy ugyanúgy élvezem az egyedül-élményezést, mint a túltolt szociális életet, és mindkettő boldoggá tesz, de egyik hiányától se vagyok frusztrált. 

a másik elképesztő felfedezés pedig, hogy hónap vége van és v-a-n p-é-n-z-e-m. 

megyek is gyorsan tenni ellene, ha már cos meg nanushka meg punch store-akciók vannak.