és most jut eszembe, hogy milyen régen voltak már a jódolgok:

- nem lettem náthás a fiúkkal együtt, de ők is enyhén megúszták, és á. olyan együttműködő már az "orr-rendnek" elnevezett szeánszunkban,

- j. megkapta az utolsó oltásokat a héten, úgyhogy egy éves koráig most béke van ezen a fronton,

- argentínába nem megyünk ugyan (v. munkahelyén komolyabb para van, és nem kockáztattuk, hogy dél-amerikából kelljen interjúznia meg ezen feszülnie), viszont vettünk regjegyet májusra göteborgba, ahonnan aztán egy hosszabb norvég utat tervezünk, á. már most be van zsongva (és persze én is),

- sikerült teljes mértékben átállítanom á. elalvását az általam preferált forgatókönyvre, így minden este van időm és agyam olvasni (most épp isabel allende van soron megint, kicsit limonádé, de legalább kikapcsol),

- medve és madár, ami ugyan gyerekkönyv, de annyira cukik a karakterek, és annyira kedvesen szól a barátságról, hogy hálás vagyok, amiért á. állandóan ezt kéri,

- életemben először nem nyírtam ki az orchideát, hanem bimbózik! ráadásul ez az első anyák napi ajándékom, amit tavaly vett v. és á., úgyhogy tényleg a fellegekben járok, amikor csak ránézek,

- január eleje óta minden nap csinálom azt a rövid hasizom gyakorlatot (a történelmi hűség kedvéért: kétszer kihagytam, mindkétszer pocsék éjszaka után aludtam inkább a fiúkkal),

- j. egyre aktívabban vesz részt az életünkben, és á. egyre kedvesebb vele, visz neki játékokat, megsimizi, visszarakja a szájába a cumit, amitől totálisan elalélok.