a héten minden létező szépészeti megújulást (aka manikűr új, saját magam által dizájnolt, egyeseket art brut-re emlékeztető körmökkel, kozmetikus és fodrász) végrehajtottam, plusz futottam kétszer 11 km-t a szigeten, plusz átrámoltam a könyvespolcaimat, plusz nő egy új levél a könnyezőpálmámon, plusz voltam színházban és kvízezni, plusz kiolvastam két fergeteges, m.-tól szerzett könyvet, plusz megint azt mondta valaki, hogy durván sokoldalú vagyok, mégis, olyan nem-találom-a-helyem érzés van bennem. ami egyszerre frusztráló és jó, mert az előzmények alapján biztos lehetek benne, hogy (1) elmúlik, (2) valami jó mindig kisül belőle a végén.

mondjuk most az, hogy kiporszívózok. aztán találkozom a kisebbik öcsémmel, este pedig zs.-val vetjük bele magunkat a budai miliőbe.