jó dolgok most épp:
- pedikűr (nem merném megmondani, mennyi idő után),
- sikerült organizálni v. egyik nagybátyjának a meglepetés szülinapi buliját nálunk, és még sütni is volt kapacitásom, az ünnepelt pedig nagyon örült (és á. is csak az esemény felétől kéredzkedett be folyton a házba - a többiek kint voltak - ingerszünetet kérni, olyan büszke vagyok egyébként emiatt rá, hogy mintha máris érezné és képviselné az igényeit),
- voltunk strandon tegnap anyukámmal, szóval abbahagyhatom emiatt is a lelkifurdalást (ti. hogy az utolsó trimeszter miatt egy kevésbé aktív nyarat nyújtok á.-nak, mint amit szeretnék),
- előhívattam az utolsó(előtti) adag fotót á. albumába, és j. albumához is az első képeket + kitaláltam egy élhető fotóalbum-koncepciót, hogy amennyire lehetséges, egyenlőség legyen ebben a fiúk között (bár ez talán csak nekem fontos, és őket sosem fogja izgatni, hogy kinek hány éves koráig van "saját" albuma),
- nem á. lépett darázsba, hanem én,
- vacsi l.-val, ahol csomót beszélgettünk a kétgyerekes lét kapcsán érzett félelmeimről (neki két kislánya van, szóval ebben a témában picit ő a mentorom), és a gyászfolyamatról, ami elindult most bennem á.-nal kapcsolatban,
- az utolsó könyvklub (könyv helyett most magunkról beszéltünk csak, de mindig úgy feltöltenek ezek a találkozások),
- bepakoltam a szülésre a táskát + bőröndöt,
- j. az utolsó nőgyógyászati kontrollon (a magándokim eléggé jófej és laza, szóval többet nem kell hozzá mennem, ami eléggé pénztárcakímélő) 2700 grammosnak mutatta magát, szóval ő sem lesz óriásbébi,
- rendeltem gyönyörűséges rózsatöveket, amiket majd októberben fognak kiszállítani + levendulát, amit a kánikula után tervezek elültetni az előkertben, és nagyon lelkes vagyok,
- á. tegnap magától kérte az egyik tesós könyvet olvasni, és milliószor el kellett neki mondani, hogy "de hát ez túl kicsi!" meg hogy "izgő-mozgó lábaival finoman megrugdosta" (a baba mackó a kismackót), és egy csomószor asszociál valamiről j. babára, ahogy vele nevezzük j.-t, szóval szerintem ő is készül lélekben, amitől én teljes anyuka-olvadásba kerülök.
Olyan jó, hogy írsz ilyen posztokat! Épp az első előtt pár nappal dobta fel nekem az insta Szentesi Éva egyik posztját random, mert eddig nem is követtem őt, aki ott ír mostanában ilyeneket, eléggé mellbevágott. Olyan sokat számít a fókusz tényleg, és nekem a te jódolgos posztjaid is nagyon inspirálóak - most hétvégén a Balcsin többször eszembe jutott a "nem á. lépett darázsba, hanem én" tétel. :)
VálaszTörlésigen, azért az ő posztjait én most nem is merném olvasni (ismerve a történtetét és az aktualitásokat), mert annyira túlérzékeny vagyok a hormonoktól, hogy nagyjából a bármitől is elkezd rázni a zokogás random... mindenesetre, örülök, hogy ezek szerint lélekben veled voltam a Balcsin. :)))
TörlésNem baj, ha írok? :)) Szóval a kisebbik tesóm, aki harmadik gyerek teljesen be van sértődve anyukámékra, hogy róla kevesebb kép van, mint rólam. (Az nem számít, hogy róla viszont már színesek.:)) Egy pillanatra aztán magamba néztem, és hát az van, hogy a legkisebbről nálunk is szignifikánsabb kevesebb kép van, mint a legnagyobbról. De nem hinném, hogy normál esetben ezt egy gyerek számonkéri, a tesómnál is egyéb zűrök vannak a mélyben szerintem. És hát még azért a legkisebbről is szerintem szignifikánsan több kép van, mint rólam, mert akkor még nem digitális fényképezés volt. :))))
VálaszTörlésdehogy baj, hogy írsz, sőt, köszi a hozzászólásaidat! csak valamiért ezt a megjegyzést csak most vettem észre, bocsi.
Törlésegyébként szerintem is, ez a méricskélés talán bizonyos (gyermeki) életkorban természetes és kivédhetetlenül megjelenik valamilyen témában. ha viszont megmarad, ott az én véleményem szerint is más a valódi issue, messze nem a fotók száma.
én sajna "elrontottam" azt, hogy csináltam egy egészen á.-ra szabott albumot, havi lebontásban hívva elő a többszáz képből relatív keveset (tudván, hogy ennyi fotót SOHA nem fogunk megnézegetni, amennyi a telefonjainkon van + nincs ugye képernyőzés sem). és azt nem tudom elképzelni, hogy j.-nak meg mondjuk egyáltalán ne legyen ilyen albuma az élete első 2 évéről. aztán majd meglátjuk, mit hoz a valóság, de azt tudom, hogy á. imádja ezeket az albumokat nézegetni, szóval talán megéri az erőfeszítés. :)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Törlés