soha nem éreztem még ilyen erősen, mint ma. hogy ezért tanultam meg járni. hogy ma valaki több, mint tíz év hallgatás után elmondta nekem egy teljesen más apropójú beszélgetés légkörében az elmondhatatlan titkát. 

szeretem a másodállásom.

szeretem azt az érzést, ami annyira kitölt, hogy csak utólag jut eszembe azon agonizálni, mennyire nagy felelősség, mennyire sok múlik az első reakciókon, és hogy vajon alkalmas vagyok-e erre az egészre.