ma már tettem rúzst, mielőtt á.-nal elindultunk a zöldséges-patika körre. szóval javulok (remélem, a bennem tábort verő vírusok is így gondolják). á. egyértelműen jobban van, bár a köhögés őt is nagyon zavarja éjszaka, így aludni továbbra sem sokat tudunk. de az energiaszintje, kedve kezd a régi lenni, ma például már messziről lelkesen kiabálta az egyik bolt kirakatát látva, hogy "az ott szalámi!", én meg vigyorogva magyaráztam a szintén vigyorgó járókelőknek, hogy szereti a gyermek a szalámit, na. 

annyira szerettem volna a hétvégén már menni valahova, de szerintem ezt még bőven el kell engednem. helyette megpróbálok időt szakítani egy kis terápiás rendrakásra itt-ott a házban. (sose gondoltam volna, hogy a gyerekek előtti életemből ez például hiányozni fog: hogy bármikor szelektálhassak-szortírozhassak egy jót, amikor a lelkemnek szüksége van rá.)