valamelyik este annyira zombi voltam, hogy á. (oroszlános) fogkrémjével mostam fogat, és percekig nem értettem,  hogy mégis mi a furcsa. de fókuszáljunk inkább a jó dolgokra:

- j. szuperül gyarapszik, és nekem minden nap egy csoda megélnem, hogy van olyan, hogy egy baba sokat szopizik ÉS hízik (á.-nál ez utóbbi nagyon nehézkes volt, pedig volt bőven tejem akkor is),

- két hármasban töltött napot is túléltünk a fiúkkal, 

- á. egyre jobban kötődik apukámhoz, kettesben játszottak előző hétvégén, amíg mi megnéztük a szomszéd eladó házát, és most szombaton is (azt is mondta, hogy ott szeretne maradni a papánál aludni, de ezt azért még nem vettük teljesen komolyan),

- továbbra is minden nap megoldjuk, hogy legyünk 1-2 órát kettesben á.-nal, és mintha enyhülne a felém érzett-éreztetett (amúgy szerintem mások számára fel sem tűnő, nagyon enyhe) neheztelése,

- többször is aludtam az elmúlt héten egy-egy 2 órás etapot éjjel,

- tegnap végig tudtam csinálni egy hasizom regeneráló feladatsort n.-nak köszönhetően,

- már legalább három terhesség előtti rövidnadrágom rámjön, úgyhogy ünnepélyesen ki is pakoltam a szekrényből az összes kismama cuccot,

- kigyomláltuk mindkét virágágyást-veteményessort á.-nal a hétvégén, egyre ügyesebben segít,

- nagyon szeretem mindkét fiamat, és hébe-hóba bele is tudok feledkezni ebbe az érzésbe (bár ebben pont van egy erős bűntudatom, hogy miért nem tudok gyakrabban - leginkább mindig - felszabadultan örömteli lenni, miért vagyok ennyire befeszülve rengetegszer, mégha értem is az okok jelentős részét).