újra itthon, ami azt jelenti, hogy most már tényleg mindjárt karácsony! van egy olyan érzésem, hogy sajnálni fogom, ha elmúlik az ünnep, az idei rákészülés pár nap kivételével olyan hangulatos volt.

a repülőút hazafelé kifejezetten zökkenőmentes volt - ehhez n. és b. jelenléte, valamint egy zacskónyi húsgolyó járult hozzá -, á. pedig már reggel örült, hogy büdi napot tarthat ma. 

holnap elvileg ablakokat dekorálunk, kéne fát szerezni, és szívesen csomagolnék ajándékokat is. az emberek kezdik megkapni a képeslapjainkat, és hát, elmondhatatlanul jó érzés, hogy örülnek nekik. tényleg nem bánnám, ha még legalább két hétig tarthatna ez a várakozás.