basel csodálatos, mondjuk ezeket a képeket colmarban lőttem ma, ahol tényleg filmbe illő módon tolják túl a karácsonyt (nem kívánom további képekkel borzolni a kedélyeket, de több száz fenyőfán több ezer mackót láttunk ma, ültünk full karácsonyi tematikájú “hullámvasút kukacon” és dodzsemen, szóval tényleg nem aprózzák el). de visszatérve baselre, nem csak a villamosimádó kisfiúk, hanem designos cukiságokat imádó felnőtt nők mennyországa is. még szerencse, hogy maximum egy hátizsáknyival több cuccal mehetünk hazafelé (á.-nak is jár egy hátizsák, amit idefelé nem használtunk fel). 

persze, közben jönnek-mennek a melt downok, ugyanakkor nem győzöm magam emlékeztetni, milyen elképesztően kiváltságosak vagyunk. hogy csak úgy elugrunk két országgal arrébb két gyerekkel, és kvázi duplán karácsonyozunk. szembejött a napokban egy-két benyomás az internet világából, ami miatt úgy érzem, baromi könnyű erről elfeledkezni, és pálcát törni egymás felett. szóval én most épp nagyon tudom, hogy nagyon-nagyon jó dolgunk van, és hogy hiába adakoztam az elmúlt hónapokban legalább négyféle helyen és módon, még mindig bőven tudnék mit adni anélkül, hogy attól nekem nehezebb lenne.

ennél kicsit felszínesebb téma: irtó boldog vagyok, hogy a hjem til julből csomó szót és kifejezést értettem idén, pedig csak játszani járok a duolingóra.