így a 9. napon kezdem kapisgálni, miért és hogyan homályosul el a szülésélmény annyira, hogy a nők felhőtlen lelkesedéssel, teketóriázás nélkül tervezzék a kistesókat. á. egyszerűen csodálatos kisbaba (mint annyi tízezer másik kisbaba, i know), és attól tartok, mindent tankönyvszerűen csinál, beleértve a hasfájósságot. nem gondoltam volna, hogy éjjel az előző éjszakák 2-2,5 órás alvását fogom áhítani, ami után olyan kipihenten ébredek az első reggeli sírásra, mintha kialudtam volna a 8 órámat. nem gondoltam volna, hogy a kontrakciók fájdalma okozta kétségbeesést (amihez hasonlót soha nem éltem át korábban) pár nappal később ilyen szinten írja felül annak a kétségbeesése, amikor nem tudok segíteni a vigasztalhatatlan kisfiamon. és igen, a legtöbb, amit tehetek, hogy tudatom vele, hogy mellette vagyok, de van, hogy ez egyben az egyetlen is, amit tehetek, és ezt utálom. nagyon várom, hogy erre is a múlt rózsaszín ködén keresztül emlékezhessünk vissza.

a szülés egyébként tényleg olyan élmény, amit nehéz lenne szavakkal visszaadni. nem hiszem, hogy sikerült a totális eksztázisban szülés, amit a kriston-tréningen magyaráztak, de az biztos, hogy teljesen átengedtem magam az érzéseknek és a felét biztos, hogy módosult tudatállapotban töltöttem, így főleg v. őrzi a kollektív emlékeinket. aki egyébként hihetetlen ügyes és támogató volt, végig bent maradt velem (kivéve, amikor kiküldtem a szülésznőkhöz, hogy hozzon AZONNAL segítséget), átlélegezte velem az összes kontrakciót, és dicsért, amikor úgy éreztem, nem bírom tovább. erre azért emlékszem, meg arra, hogy szidtam j.-t, amiért azt mondta, hogy a fájások között van szünet, na hát, az nekem nem volt, csak csúcsok voltak és platók. cserébe viszont 2,5 óra után megfoghattam először csak á. hihetetlen hajkoronáját, ami erőt adott az utolsó toláshoz (v. szerint olyan hosszan nem is lehet levegőt kifújni, ahogy azt a tolások alatt csináltam). és aztán ott volt a mellkasomon az a kisfiú, aki előtte 9 hónapig lakott a méhemben, leírom, de még most is nehéz elhinni. 

azóta a ház anyatejtől ragad, rám ruhát egyelőre nem kell mosni, v. rohangászik az épp beszerzendőkért, anyukám minden nap főz ránk, n. pedig személyreszabott mondókákat gyárt á.-nak különböző témákban. egy darabig, azt hiszem, rajta kívül nehéz lesz témát találnom.