3 év

péntek délután 13:22-kor volt három éve, hogy anya lettem. hogy a te anyukád lettem. az az eufória, amikor kicsusszant belőlem a sikamlós és forró tested, a hangod, a védtelenséged. az első hónapok itthon, átvirrasztott éjszakák, a telefonomon megnyitva mindenféle cikk a hasfájósságról és babarefluxról. ragadós anyatej-foltok mindenhol. az első alkalom, amikor a hordozókendőben a mellkasomra simultál, és úgy sétáltunk a patakparton. az első, nem csupán reflexes mosolyod arra a hülye katicára a kiságyforgódon. az első mosolyod a szemembe nézve.

nagyon távol vagyok azoktól az anyáktól, akik csak a jót mesélik el, akik még a húszperces etapokban alvó csecsemőjük mellett átélt alvásmegvonást vagy a délutáni alvásokkal való dacolást is képesek cukormázzal leönteni. nem, én nem vagyok ilyen szelíd, és képtelen vagyok ekkora önfeladásra - már eleve, hogy önfeladásként élek meg dolgokat, ugye. én ordítok és dacolok veled, aztán megyek bocsánatot kérni, reflektálni önmagamra egy három éves gyereknek is érthető szinten. miattad tudom, hogy mennyi eltemetett gyerekkori hiány mozog bennem, de azt is miattad tudom, hogy tényleg bármire képes vagyok. 

hálás vagyok, hogy osztod a könyvek iránti rajongásomat, és néha megengeded, hogy esténként válasszak olvasnivalót magunknak én is. hálás vagyok, hogy élvezed a hosszú sétákat, és hogy annyi minden érdekel (persze, a kedvencek továbbra is a tömegközlekedési eszközök és az állatkerti állatok). hálás vagyok, hogy esténként még visszahívsz az ágyadba, és a testembe motyogod, hogy nagyon szeretlek, mami. hálás vagyok, hogy máris van önálló véleményed, és tudod, mit szeretnél (mondjuk egy dunaparti szülinapi estét vagy egy kis kék oroszlánt ajándékba). szeretem, amikor olyan elmélyülten játszol a kertben vagy a szobádban, hogy összerezzensz, amikor megszólítalak. szeretem, hogy együtt várjuk az új élményeket, hogy lelkesen veszel részt az ötletelésekben mindig. szeretem, hogy mered kifejezni az érzéseidet (és igen, olykor irigyellek is, amiért neked szabad). szeretem, hogy érzékeny vagy, és nem könnyű elnyerni a bizalmadat, viszont ha valakit elfogadtál, akkor ahhoz olyan kedvesen ragaszkodsz. szeretem látni, hogy mennyire szereted a nagyit és n.-t.  

szeretem veled a kalandokat, legyen az vadaspark vagy a kelenföldi vasútállomás. 

de a legnagyobb kaland mégiscsak az, hogy az anyukád lehetek.